Liana mérgesen szaladt le a lépcsőn kis padlástérbeépítéses szobájából.
- Oszálytársam! Padtársam! De semmi egyéb; ő a kerülendő rossz!
- Pszt - így Anya -, kint áll az ajtóban és biztosan hallja ezt, úgy kiabálsz.
- Hadd hallja! Mit érdekel!
Erre Tóbiás belépett az ajtón.
- Mi a gáz, szivi? Letagadsz?
- Szivi a jó nénikéd. Ajánlanám, hogy elhagyd a házunkat, talán így nem esik bántódásod, bár ezt sem garantálom- nézett rá mérgesen Liana, akinek a szeme már szinte szikrákat szórt.
Tóbiás maga elé tartotta a kezét:
- Jólvanna, nem eszik olyan forrón a kását. - és kisétált a kertajtón, azaz ki próbált sétálni, mert hirtelen lezsibbadt a jobb lába és orra bukott. Anya kicsit félve szemlélte az esetet, Liana elkedzett nevetni:
- Ugye, a jobb láb nem tudja, mit akar a bal, vagy mi!!
Tóbiás megszégyenülten állt fel és kullogott el a kedvenc nadrágján támadt lyukkal, ami Lianát szintén nevetésre késztette. De mikor oldalra nézett Anyán is látta, hogy mosolyog.
- Azért vigyázz, szívem - mondta -, tudod...... Nem kell kitudódnia, mire vagy képes.
- Tudom, Anya. De ez a fiú rettentően bosszant! Rám mászik, erőszakosan udvarolni akar, meg kitol velem! Egy fél nap alatt totálisan elegem lett belőle!
Aztán felment a szobájába a gép elé, ahol ismét meglepetés várta. Sajnos a facebook adatvédelmi beállításaival nem igazán szokott foglalkozni, most itt az átka. Tóbiás még mielőtt elindult volna hozzájuk, feltöltött egy képszerkesztővel megbolondított képet, ami kettőjüket ábrázolja. Liana profiljáról mentett le egy képet, és szépen összemontírozta, mintha közös kép volna, és átölelnék egymást.. És mivel bejelölte rajta, így Liana összes ismerőse látta. És még szívet is írt alá!!!!! Liana forrt a dühtől, miközben törölte a jelölést.... És Tóbiást természetesen letiltotta.
Másnap elég kedvetlenül indult az iskolába. Megint Tóbiással egy nap!? Kész agyrém ez így elgondolva is..
Belépett a terembe, ami a diákok zsongásától volt zajos. Szépen odasétált a helyére és leült. Megnyugodva konstatálta, hogy Tóbiásnak hűlt helye. "Hátha nem jön ma"- gondolta reménykedve. Viszont a csengő megszólalta után pár pillanattal már ott is volt a fiú. Meglepetésére az rá sem nézett, nem foglalkozott vele, csak a telefonját nyomkodta. Szerencsére vélhetőleg neki ezzel már nem tud ártani.
Szünetben ismét egy nagysikerű black metal bandát hallgatva álldogált a folyosón, mikor valaki megbökte a vállát. Hirtelen fordult meg, rosszat sejtve.
- Kíváncsi voltam rád - mosolygott rá egy szőke, kedves arcú lány -, de elnézést, ha zavarlak.
Liana kivette a fülhallgatóit.
- Természetesen nem zavarsz!
- Mimi vagyok, és egy osztályba járunk. - nyújtott kezet a lány.
- Liana.
- Tudom- mosolygott a másik.
- Bocsi, de nem emlékszem rád..
- Igen, én elég csendes vagyok, meg nem vagyok jó tanuló sem. De azt láttam, mit folytatsz ott Tóbiással. Nem irigyellek, akire ő rászáll.......
- Majd én megleckéztetem, ne félj!
- Tudod én azt hittem, már össze is jöttetek, olyan cuki volt a közös fotótok..
Liana vöröslött a dühtől.
- Na persze. Kis photoshop, a szemét! Csak nem értem, mit akar tőlem!
- Szép vagy és nagyon csinos. Meg akar szerezni magának, de nem akar ő járni, na neem...... Elég jó kis trófeagyűjteménye van már. És sok lány őróla álmodik.
- Nekem nem jön be a bunkó modorával meg a tönkőfejével!
Mimi nevetését a csengő nyomta el. Kezdődött a matekóra nagy bánatukra.
- Majd folytatjuk, ha gondolod, délután megmutatom neked a várost, olyan szép idő van, sétálhatnánk egyet. - mondta befelé menet a szőkeség.
5.
Szerencsére hamar vége lett a nap iskolai részének. Kifelé menet az ajtónál várta Mimi.
- No menjünk - mondta.
- Lúúzerinák összetartanaak!! - rivallta feléjük Tóbiás nagy vigyorogva, de gyorsan el is húzott.
- Mit hablatyol ez a hülyegyerek? - kérdezte Liana.
- Á, semmi..... Tudod, itt mindenki lúzernek tart engem, mert viszonylag csendes vagyok, meg nincsenek barátaim az osztályban, magam sem tudom, miért. De úgy éreztem jó ez nekem így, a házból, ahol lakunk ott van barátnőm, ő nagyon jó fej lány, majd meglátod, ha egyszer bemutatlak neki.
- Okés. Akkor vegyük nykunkba a várost!
Sétálgattak az utcákon, aztán végülis nem meglepő módon a plázánál lyukadtak ki. Mimi szereti az ilyen helyeket, szeret nézelődni, vásárolni is persze, de annak az anyagiak szabnak határt. Kicsit másabb beállítottságú lány volt, mint Liana. Plázacicának is lehetne nevezni, de annál azért jóval okosabb lány.
Mikor elfáradtak a nézelődésben, leültek az egyik padra egy-egy doboz kólával a kezükben. Liana arra lett figyelmes, hogy két paddal arrébb két fiú üldögél hasonlóképpen, mint ők, és elég sűrűn arra nézegetnek a padjuk felé.
- Neked van barátod? -kérdezte Liana.
- Nincs.. Nem való az nekem. Mindig megjárom a fiúkkal, így úgy döntöttem sokkal jobb egyedül. Kellenek a bajnak!- válaszolta Mimi - No meg nincs sok önbizalmam sem hozzájuk......
- Pedig szép, csinos lány vagy, nincs mitől félned. No de, figyelj csak..
Liana megigazította amúgyis tökéletes haját, és ellejtett a fiúk előtt. Elég rövid miniszoknyát viselt magasszárú bakanccsal, rövid bőrdzsekivel. A srácok persze utána is fordultak, hosszan nézték. Odasétált az egyik kirakathoz, megnézte benne magát, megigazította a ruháját, és visszaindult Mimihez, aki próbálta feltűnés nélkül figyelni az akciót. Ahogy a fiúk elé ért, egyikük - a helyesebbik szerinte -, le is szólította:
- Helló, szia baby.
- Hellóka- köszönt vissza, de nem állt meg, míg vissza nem ért Mimihez. Egy perc sem telt el, és a srác már ott állt előttük.
- Halika- nézett Mimire - esetleg nem-e innátok meg velünk egy kávét?
- Nem is tudom, van-e időnk- nézett Liana Mimire kacsintva, hogy csak a lány lássa.
- Végülis én még kicsit ráérek - mosolygott Mimi.
- Akkor gyerünk.
A kis csapat elfoglalta helyét a Turbó nevű kávézóban.
- Nem láttalak még erre, új vagy a városban? - kérdezte a helyesebbik fiú.
- Igen, nemrég költöztünk ide, és ha itt tartunk, Tószegi Liana.
- Örvendek, Sütő Mátyás - rázott kezet vele a "csúnyábbik" fiú.
- Lövész Levente- nyújtott kezet a másik.
Aztán Mimivel is bemutatkoztak egymásnak, akiről Liana is így tudta meg, hogy eredetileg Kovács Emma a neve.
Egész jól eldiskuráltak a fúkkal, gyorsan végére szaladt a nap.
- Elkísérhetünk titeket egy darabon- ajánlotta Levi.
Kint kezdett kicsit lehűlni az idő, de csodás arany fénybe burkolta a házak falait a lemenő nap fénye. Mikor kiértek a térre, ott váltak szét útjaik.
- Figyelj csak - kérdezte szepillarebegtetve Levi- ugye cserélünk telefonszámot? Talán még valamikor ütközhetnénk!
- Így van- helyeselt Matyi végignézve Mimin - talán még valamikor diszkóba is mehetnénk.
- Pfúúúúhhh - így Liana - menjetek csak! Én aztán oda nem teszem be a bakancsom!
- Majd gyártok házibulit különféle stílusú termekkel, csak gyertek is el! - így Levi.
"Na erre kíváncsi leszek, tán iparmágnás ennek az apja, vagy mi a fene"- gondolta Liana, végülis túl sokat nem tévedett..
6.
Mikor este netezett Liana, már látta is az új jelöléseket a fiúktól és Mimitől a facebookon. Visszaigazolta őket, és kisvártatva egy eseményre is meg lett hívva:
"Levente Hatalmas Házibulija" címen. Csatlakozott hozzá, csak nem lesz ez olyan nagyon rossz! Végülis ahogy nézegette az eseményt látta, hogy nem új szervezés, tehát azzal csak beetette őket, hogy miattuk szervez valami nagy bulit. De sebaj, majd kiderül, hogy milyen lesz! Sokat úgysem kell rá várni, hiszen a hét végére lett szervezve, tervezve. És ma már szerda.
Másnap a suliban Mimivel meg is beszélték, hogy délután összeállítanak valami jó kis ruhakölteményeket az eseményre. Mimi persze azt tervezte, farmer meg valami mutatósabb felső. De Liana lebeszélte, volt egy csinos forrónadrágja, színes harisnya, térdig érő csizma, és mindjárt szexibb, mint a farmer. Liana meg természetesen a miniszoknya meg az elengedhetetlen bakancs mellett döntött egy darkos stílusú fekete csipkés toppal fűszerezve.
Leventéék egy nagy, amerikai stílusú kétszintes házban laktak. Nem túlzott a fiú, hogy akár több "teremben" is lehet rendezni a bulit. Még a ház külseje is ki lett dekorálva lámpásokkal, mintha karácsony volna. Pedig azért az még odébb volt. A két lány egymásra nézett, pillantásuk elárulta a néma kérdést: "mennyire is vagynk mi ide valók..?" Aztán becsengettek. A csengő hangját elnyomta a bentről dübörgő diszkózene, amitól Lianának pattogzott a háta. Egy magas, felzselézett hajú srác nyitott ajtót.
- Jelszó? - kérdezte alkoholmámoros hangon.
- Micsoda..? - kérdezte Liana - Ilyenről nem volt szó! - miközben Mimire nézett.
- Pedig akkor a Nagysikerű Levente Szuperbulijába nem jöhettek be! - vihogott.
Már éppen be akarta csapni az ajtót a lányok orrára, mikor egy kéz jelent meg a vállán hátulról-oldalról, és Leventét pillantották meg.
- Ez az ostoba Lackó holt részeg, ne is törődjetek vele! Nagyon örülök, hogy tényleg eljöttetek! - mondta, és beljebb tessékelte a lányokat.
Akik megbizonyosodtak arról, hogy valóban késtek egy kicsit, mert a hangulat már eléggé a tetőfokára hágott odabent. De mire ezt elgondolták, már Matyi jelent meg mellettük egy-egy pohár bóléval a kezében.
- Egészségetekre!
Levente magával ragadta Lianát be a tömeg sűrűjébe.
- Tudod az a baj, én zenére tudok bulizni. - jelentette ki Liana.
- Szerintem elég hangos, nem?
- A zaj hangos, de hol a zene? - húzta fel a szemöldökét Liana.
A fiú megragadta a kezét, és magával "vitte" az emeletre.
- Emlékszel? Többtermes buliról beszéltem - vigyorgott a fiú, miközben benyitottak egy szobába, ahol már rockzene szólt, és ott is volt egy jó pár ember.
- Na, ez már azért csak megfelel!? - kérdezte Levi, leült egy bőrkanapéra magával rántva Lianát, aki az ölében landolt. Aztán lazán átölelte, és leheletfinom csókot nyomott az ajkára. Liana a meglepetéstől kicsit lebénult, nem volt tolakodó a srác, de azért ez elég hirtleen történt, nem volt ő még erre felkészülve.
- Jó a zene, de mégis lemegyek Mimit megkeresni, tudod nem akarom otthagyni őt egyedül - mondta zavartan.
- Hidd el, elszórakozik a csajszi odalent - kacsintott Levente.
Liana csak fogta magát és leviharzott a földszintre. Már éppen megpillantotta Mimit a tömegben, és úgy vélte, molsztálja ott valaki, mikor kintről az ablakon keresztül erős vakuval folyamatosan sorozatfelvételeket készített valaki.
"Mi ez, valami kandi kamera, vagy valami átverés?" - fogalmazódott meg benne a kérdés. De éppen csak végig tudta mindezt gondolni, mire az ablaküveg egyszerűen berobbant, hatalmas csörömpölés kíséretében, az üvegszilánkok jégesőként záporoztak a fiatalokra. Volt, akit meg is vágott, volt aki sikított, a zene üvöltött, egy lány elájult.. Csodálatos buli, már csak ez kellett. Az ablak helyén támadt résben aztán megjelent egy árnyék, mert a háta mögül igen erős fény lövellt a házba, így csak a sziluettje látszott, de az ennyiből is kivehető volt, hogy az a 'lény' nem emberi, ami megjelent........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése